Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

A falu kis néprajza

       Bori gazdag néprajzi anyaggal rendelkezik. Az esztendő jeles napjait már Manga János is kutatta itt. lucakor, illetve annak előestéjén lámpagyújtáskor például még az 1940-es években is láncot csörgettek, vasdarabokat vertek össze a gyerekek az utcán. A pásztorok meg ostorral pattagtak, trombitáltak és dudáltak, " zavarták a Lucákat, a házaknál meg az ajtókat is bekenték fokhagymával ". Karácsony estéjén a református és katolikus gyerekek együtt kántáltak. A három pásztor a supravesszőt hordta. Vacsora után a lányok kiseperték a házat, a szemetet egy szakajtóban kivitték a szemétdombra. Miután azt kiöntötték, a lány jobb lábával a szakajtóra lépett, s hallgatta, milyan irányból ugatnak a kutyák, mert arra vitték aztán őt férjhez. Tudnak még az adatközlők arról, hogy nagypénteken a lányok a patakba mentek mosakodni, hogy egész éven át frissek legyenek. Délelőtt volt a kanászoknak a víhon, amikor is tülköltek, az asszonyok meg adahajtották a disznókat, s a pásztornak élelmet vitték. Ezért az édespálinkával kínálta őket. Húsvét keddjén a lányok suprálni jártak, a legényeket, férfiakat fonott korbáccsal veregették. Szokásban volt a Szent György-lövés is. Ilyenkor a legények a Szarkásban este tüzet gyújtottak, majd lövés közben kikiáltották a faluban történt furcsa eseteket. Ilyenkor sütötték az asszonyok a biracsot is. Ez búzacsíra levélből és búzalisztből készült. Pünkösdkor májfát állítottak a lányok, amit olykor a legények el is fűrészeltek, vagy elloptak.

        A lakodalomba vőfélyek hívogattak itt is. A templomból haza igyekvő lakodalmi menet előtt a falu legényei láncot feszítettek ki, s csak akkor engedték azt tovább, ha a vőlegény kifizette a váltságdíjat. Éjfélkor tartották a menyasszonytáncot. A staférung ágyneműből, törülközőből, abroszokból, lepedőkből, szakajtóruhából, dunnahuzatokból állt. Nagy Béláné Horváth Aranka gazdalány staférungja volt 2 tollas dunyha, 4 vánkus, 6 darab ágylepedő, 12 törülköző, 12 kenyérruha, több kihímzett gyolcsing.

         A falunak egykor több pásztora ( juhásza, kanásza, tehénpásztora, csikósa), kovácsa, kőfaragója, kőművese, kőbányásza volt. Nagyon szép kovácsolt-vaskapukat gyártott Dalmady Béla kovács. Nekik szélmalmuk is volt a lévai út mellett. A borfői és a bori faragott kapukról dr. Urbányi Jenő írt 1941-ben. Ezekről ma már nem tudnak a faluban. Messzi földön híresek voltak egykor a bori takácsok, többek közt Horváth zsigmond és Zorváth Álmos. Abroszokat, szalvétaabroszokat, lepedőket szőttek rózsahegyi pamutból és lenből 12 és 24 nyomdokós szövőszéken. Jelentős volt hajdan a bori gyümölcstermesztés és libatanyésztés is. Egy gazda 24-28 libát tartott, melyeket aztán kitömve a lévai vásárokon értékesítettek. A faluban nagy hagyománya volt a libapásztorkodásnak is. Erre Nagy béláné is jól emlékezett, aki egy régi libapásztoréneket is előadott. Ez így hangzik:

 

Libuskáim egyetek,

Hagy tejjen a begyetek.

Estelediok már az idő,

Minden madár

Hazakészül,

tik is hazamentek.

l


 

ma 2019.07.19 van

ma Dušana névnapja van

Részletes naptár

webygroup

Slovenská verzia
Főoldal