Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Amit érdemes megnézni

       Bori látnivalói közül kiemelkedik a falu előtti dombon álló református templom. Tekintélyes barokkos tornyával messziről felhívja magára a figyelmet. A mai templomot 1932-ben emelték az akkor lebontott régebbi istenháza helyén. A torony a templom keleti részén látható, azaz az építmény kelet-nyugati tájolású. A barokkos, bádoggal fedett előtorony csúcsán csillag látható. A főbejárat feletti timpanont oszlopok tartják, benne ezzel a felirattal: 70AD MDCCCCXXXII. Az épület sokszög záródású, boltíves, 3 ablakos, csarnokszerű végződéssel. A fából készült szószékre lépcső vezet, a felette lévő hangfogón egy kehely látható. A szószék melletti belső falon két emléktáblát helyeztek el, az egyiket 1999-ben Körmendy György lelkész, gályarab (1629-1704) tiszteletére, a másikat 1917-ben a reformáció ,, négyszázados" évfordulójára. A templomdéli részén található másik bejárati ajtó hasonló kiképzésű, mint a főkapu, de ezt nem használják. Ezzel szemben látjuk az úrasztalát, melyet fehér, vert csipkés terítővel díszítettek. A templomnak kis harmóniuma is van.

 

        A falu Lisieux-i Szent teröz tiszteletöre emelt római katolikus templomát 1992-ben szentelte fel Tóth Domonkos püspök. Akkor még két nyelven hirdették itt az igét, ma már csak szlovák nyelvű istentiszteletekettart a templomban a szántói anyaegyház plébánosa. Ma Hengerič József a templom gondnoka. Az alapkövet 1990-ben szentelte meg az akkor Szlovákiában járt II. János Pál pápa. Az építményt Hengerič József rajzolta meg elkéépzelései szerint , mejd egy lévai építész elkészítette annak alapján a terveket. A téglalap alakú építmény sima mennyezetű, egyenes záródású, kis szentéllyel. A hajón két-két félköríves ablak látható, falait a keresztút keretbe foglalt képnyomatai díszítik. A faragott főoltár félköríves bemélyedésében a védőszent, Szent Teréz gipszszobra látható. A két ajtós szentségtartó szekrényt vésett búzakalászok és szőlőfürtök díszítik. Ugyancsak a szentélyben látható a Lourdes-i Szűzanya szobra. Az ambót egy ezüstös madonna-reliéf díszíti. A templomnak egy kis karzata is van. Alatta helyezték el Szent József szobrát. Van még a templomban egy keretbe foglalt Szűzanya és Szent Teréz-képnyomat is, a bejáratnál pedig egy ovális keretbe helyezett Jézus-kép függ a falon. A templom előtornya csúcsívbe végződik, piros bádog fedi. A templomkerti keresztet Hengerič József álítatta néhány éve az Isteni kegyeleméért. ugyancsak a templomkertben épült meg a kisméretű lourdes-i barlang a Szűzanya és Bernadette gipszszobrával. A barlang anyaga temeskő, s néhány magyar nyelvű, fehér márványból készült haláltáblát is elhelyeztek benne.

         A temtő mindig nyitott könyve, élő kertje egy település múltjának. A történelem folyamán valószínűleg Borinak is több temetkezési helye lehetett. A mai temető a református templomtól nyugatra, illetve északnyugatra húzódik. Déli részén van a Csontárka nevű dűlőrész, ahonnan hajdan több emberi csont is előkerült. Egyesek szerint talán itt is temető, temetőrész lehetett egykor. Reformátusok, evangélikusok, katolikusok és zsidók egyaránt temetkeztek ide.

A katolikus rész központi keresztje egy magas, téglából készült és cementes vakolattal védett talpazaton áll. Ennek közepén egy ablakszerű, vasráccsal zárt bemélyedésben egy Madonna-szobrot helyeztek el. A talpazaton álló műkőkereszten egy ezüstös vaskorpusz látható. Emögött kpott helyet egy vasállványra szerelt, bádoggal fedett lélekharang. A bádogtető felett vaskereszt áll. A temető katolikus részén kiemelkedik a Hengerič család kriptája. Az ajtó mögötti kis csarkokban egy Jézus Szíve-szobrot helyeztejk el.  Áll itt egy régi homokkőkereszt is, a rajta lévő feliratból mára csak ez olvasható ki: tóth Zsigmondné. Meghalt 1896.. Áldás, béke hamvaira! Az e részen álló újabb sírjelek már szlovák nyelvűek.

 Az északnyugati részben egykor több zsidó síremlék is állt. Közülük mára néhányt elloptak, a meglevők szövege pedig nem olvasható. Az evangélikusok vegyesen temetkeznek, egy-egy sírjel megtalálható a temető különböző részein.

A reformátusoknak legtöbb síremléke gránitból, műkőből vagy fekete márványból készült. A temetőben találunk néhány lelkészsírt is. Nagytiszteletű Bartók Albert vörösmárvány síremléken már csak a név olvasható. Fejes Endre sírján egyszerű, téglalap alakú márvány tábla áll, ezzel a felirattal: " Fejes Endre/ Bory-i ref. Lelkész ". Nagy János síremléke egy szürkésfehér gránit obeliszk, melyen ez a felirat olvasható: "  Itt nyugszik/ Istenben boldogult/ Főtiszt./ NAGY JÁNOS/ Bori lelkész/élt 34 évet/meghalt 1902.május 19./Áldott legyen emléke/Emeltette/édesanyja ". A falu szülöttének Horváth Zsigmond felvidéki református püspöknek is itt a sírhelye. Szüleivel együtt nyugszik a temetőben, a szomorúfüzes, magas fekete márvány sírjelre az alábbi feliratot vésték: " Horváth Álmos/ 1887-1945/ Horváth Álmosné/ Nagy Emma/ 1895-1944/ Horváth Zsigmond/ ref. püspök/ 1914-1988/ Kezedre bízom lelkemet/ Te válthatsz meg engemet/ Oh Uram, hűséges Isten/ Jel.19-25 ". Az Osvaldék családi kriptáját egy szép kovácsolt vaskerítés veszi körül. A szomorúfüzes fekete nérvány séremléken ezt olvassuk: Osvald család/ Boldogok a halottak, akik/ az Úrban haltak meg, mert/ megnyugszanak a fáradságtól/ és az ő cselekedeteik követik őket./ Jel.13-14 ". A jeles boriak közül itt nyugszik még Szúdy József 1848/49-es honvéd, akinek háromlépcsős, félkörívben végződő, szürke gránitból emelt síremlékén a családi címer is látható. Ugyancsak itt áll Zalay Ferenc (1817-1891) 1848/49-es százados, Hont megyei törvényszéki ügyész szürkés márvány obeliszkje, vagy Zalay József szabadságharcos hadnagy hasonló sírjele.Közvetlen a templom közelében áll két szép régi síremlék. A szomorúfüzes gránit obeliszkek egyikén Nemes Dalmady Sándor (1805-1878), a másikon Dalmady Sándorné Jankó Erzsébet (+1876) neve olvasható.

        A polgármesteri hivatal közelében áll az 1950-es évek elején épült világháborús emlékmű, amely egy szürke műkőből emelt magas, obeliszkszerű oszlop. kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve. talpazatán fekete márványtáblán találjuk az első és második világháborúban elesett hősök nevét.

        A kisnemesi eredetű Bori községben érdemes odafigyelni néhány lakóházra is. Köztük cselédlakást, zsellérházat, kisnemesi épületet, gazdaházat, gazdasági épületet, kúriát, kastélyt egyaránt találunk.

         Árnyékboriban áll az egyik Horváth-ház, amely háromtengelyes homlokzatával az utca frontjára néz. A szürkére vakolt emeletes épület sátortetejét pléh fedi. A kétszárnyas, téglalap alakú ablakokat az emeleti részen enyhén kiugró keretekkel szegélyezték, és keskeny falsávokkal tagolták. Az udvari részen az épületet az emeleten héttengelyes oszloptornác, a földszinten három boltívvel allátott tornác díszíti. A lakás Horváth Pál gazdáé volt, aki cséplőgéppel rendelkezett, s a porta végében volt  a szérűje meg a nagy pajtája.

   

          Eme épület közelében látható a két Nagybányai-ház. A háború előtt Nagybányai Lajos, ill. Bory Gézáné lakott bennük. Az egyik ház ma L alakú, sátortetős, kétablakos homlokzat az utcára néz. A másik félemeletszerű építmény, a földszinten két kis ablak, az emeleten két nagyobb és egy ablakszerű bemélyedés látható.

          Eme falurész közepén, a vendéglő mellett áll a Dálnoky-ház, amelyben a harmincas-negyvenes évek fordulóján a község bíŕója lakott. Itt fogadták  1939-ben bevonuló magyar katonákat. A tekintélyes gazdaház héttengelyes homlokzatával az utcára néz, kétszárnyas nagy ablakait párkányok díszítik. Nem messzire innen látató a másik Horváth család nagy istállója. Az épület ma vakolatlan, s jól láthatók azok a helyben bányászott kék kövek, melyekből az istállót emelték. Ugyanezen a részen áll még a sétortetős, ugyancsak kőből emelt juhászház, s van errefelé egy szépen rendbe tett cselédház is.

         A Cigányoldal alatt van a község pincesora, ahol régebben több homokkőbe és tufába vájt pincét képeztek ki. Közülük ma néhányat felújítottak, a régi présházakat hétvégi házzá alakították.

    

         Szintén a már előbb említett falurészen található a nyugat felől kiemelt és alápincézett, támpillérekkel megerősített és magas kőkerítéssel körülvett Osvald-kastély. A klasszicista épületet feltételezhetően a 19.század elején emelték egy régebbi alapjain. Az épület öttengelyes főhomlokzatát timpanon díszíti, ablakait lent párkánydíszek, fent háromszögek szegélyezik. A déli részen ugyanilyen hármas ablaksor látható. A kastély keleti bejáratú. Utolsó tulajdonosai az Osvaldok voltak, akik eredetileg szemben laktak az épülettel. Később ez a lakás cselédház lett, s mára a leszármazottak ezt szépen rendbe hozták. Folyamatben van a kastély felújítása is. Az épület az idők folyamán több család tulajdonában, bérletében is volt. Így például lakott itt egy Biller nevű báró, egy Winkler nevű földbirtokos, egy Weis nevű zsidó, egy Dalotti nevű birtokos s még mások is.

          A Mogyoróbori nevű falurész szép, a műemlék-nyilvántartó által is számba vett portája, illetve épülete a 17-es számú  gazdaház. Ez eredetileg Horváth Gézáé volt, ma pedig Nagy Béláék laknak benne. A nyeregtetős épület három szép ablakával a főútra néz. Deszkaoromzatán az 1890-es évszám olvasható. Öttengelyes, kőoszlopos tornáca az udvarra néz. Innen nyílik a konyha, ebből pedig az első és a hátulsó szoba. Az épület mennyezete gerendás, a tornác végénél épült az istálló. Az épülettel szemben áll a nyári konyha, melyben beépített kemence is van. Nyáron itt laktak a gazda "tót" aratói. Ugyancsak az udvaron látható a gémeskút, illetve ma már annak csak a maradványai. Az épület mögött van a kőből épült nagy magtár s a fából készült hidas, felette a tyúkok óljával. E falurészen áll a Hengericsáház is, amely az egykori zsellérházból épült át, illetve bővült ki.

           A középületek közül e falurészen látható a XX.század elején emelt új református iskola. Az L alakú épület iskolai része üt ablakával néz kelet felé, az utcára. Mögötte a tanítólakás öttengelyes kőtornáccal. Nem messzire a lelkészlak látható. A kiemelt épület hat ablaka ugyancsak kelet felé néz, Az ablakokat három falsáv tagolja. A lelkészi hivatal őrzi a megmaradt és megmentett régi anyakönyveket és jegyzőkönyveket, illetve néhány más iratanyag töredékét.

           Az egykori Herváth-domb közelében áll a klasszicista Riesz-kúria, amelyet itt kastélynak is neveznek. Ez mára jelentősen átépült. Hajdani tulajdonosa, amint az itteniek emlegetik, megyar királyi tanácsos volt, s Podolinban is volt birtokuk, illetve kastélyuk. Az itteni épületet Agg Sándor (mások szerint András), majd az Osvald család vette meg.

            Az említetteken kívül Boriban egykor több kúria is állt. Egy Bory-, illetve 19.századi Lestár-kúriát 1950 után bontottak le. A másik XIX. század eleji Lestár-kúria a szövetkezet tulajdonába került, majd 1960 körül tűnt el. Ez a meglévő nagy magtár és Lestár-pince közelében állt, ahol ma bérházat építettek.

            Ugyancsak Mogyorósboriban épült hajdan a Lestár-pince. Egyesek szuerint ez már a török korban is megvolt, s a falu népe gyakran keresett itt menedéket. Mások úgy tudják, hogy a pince felett egy nagyobb épület is állt. Az építményt homokkőbe vájták boltíves formában, s boltívet kocka alakúra faragott keményebb ternéskővel rakták ki. Kőkeretes ajtaja felett fel volt írva egykor az építés ideje is, de mára ez nem olvasható.

             E részen áll a községnek Lestárék háromszintes nagy magtára is. Bori kőből épült, a dáli részen a tetőzet alatt ez olvasható: "1924.jún.15. Kovács István." Tekinthető lenne ez az építés edejének is, ám a magtár egyesek szerint régebbi eredetű, s a két háború közt talán csak javították vagy bővítették. Arról is tudnak, hogy az építményt "szipárnyának" is nevezték.



 

 


 

ma 2019.09.15 van

ma Jolana névnapja van

Részletes naptár

webygroup

Slovenská verzia
Főoldal